Egerszalókról röviden

Egerszalók egy közel 2000 lelket számláló kis község a Mátra és a Bükk között, a Laskó-patak völgyében. A településtől északra egy horgásztó, délre pedig gyógyfürdő várja az ide látogatókat. 

Egerszalók természeti képződményeivel, finom boraival, vizeivel, kő emlékeivel illeszkedik az Egri Kistérség Kő-Túra útvonalába. A falu vonzereje a környék természeti szépségeiben rejlik. 

LÁTNIVALÓK, NEVEZETESSÉGEK

Igazi nevezetessége a község déli részén a föld mélyéből feltörő hévízforrás. A domboldalon lefolyó víz 1900 négyzetméteres mészkőlerakódást - sódombot épített.A falu határában kaptárkövek találhatók, melyek valószínűleg vulkáni utóhatások következtében feltört kovasavas meleg vizek hatására erősebben átkovásodott riolittufa maradványai.
A falu déli részén riolittufába vágott barlanglakások találhatók. A kirándulók egyik legkedveltebb célpontja a Laskó-patakon felduzzasztott tó, mint az Egri Bükkalja legnagyobb felszíni vize, amely élő- és madárvilágával jelentős természetvédelmi értéket jelent.​A faluban ma is látható barokk templom 1738-ban épült. Itt található a Csodatévő Mária-kegykép, valamint a rokokó faragású hordozható Mária-szobor a XVIII. századból. Búcsújáró helyként is ismert, nyaranta fiatalok ezrei látogatnak el a keresztény ifjúsági találkozókra. ​​​​

BORKULTÚRA

Egy dokumentum tanúsága szerint már 1249-ben volt Egerszalókon telepített szőlő. A török hódoltság után is folytatták a hagyományokat: a legfőbb fehér szőlőfajták a leányka, olaszrizling, muscat ottonel, zenit és a chardonay; a kék szőlőfajták közül a zweigelt, merlot, kékoprotó, cabernet sauvignon és cabernet franc.Borászaik finom borokkal és csodálatos riolttufa pincékben várják vendégeiket.​​

FÜRDŐKULTÚRA

Egerszalókon 2007 nyarán nyílt meg az exkluzív Gyógy- és Wellnessfürdő. Az 1900 m2 vízfelülettel rendelkező létesítményben összesen 17 kül- és beltéri medence kapott helyet – gyógyvizes ülőmedencék, pezsgőfürdő, élménymedencék, gyerekmedencék, visszhang Kneipp - és illatos medencék biztosítják a kellemes időtöltést az idősebb és fiatalabb korosztály számára egyaránt. 

Világszínvonalú gyógyászati, wellness és fitness szolgáltatások állnak rendelkezésre a gyógyulni és kikapcsolódni vágyók számára, a fürdő korszerű étterme, kávézója és wellness bárja az egészséges táplálkozás lehetőségét kínálja.​

Az egerszalóki termálvíz klinikai vizsgálata (1987-1989 Markhot Ferenc Kórház Reumakórháza) és a gyógyulási tapasztalatok alapján a következő betegségek gyógyítására alkalmas:
- izületi betegségek
- csont-, izom-, ínbetegségek
- gerincbetegségek
- idegrendszeri betegségek - idegzsába és ideggyulladás
-anyagcsere (köszvény, cukorbetegség) és mozgásszervi betegségek
- vegetatív idegrendszer zavarai
- kötőszöveti és bőrbetegségek ízületi elváltozásai
- meddőség, vérzészavarok, gyulladás
A termálkarsztvíz összes oldott sóanyagtartalma 720 mg/l. A víz 30 nyomelemet tartalmaz - 12 biológiailag nélkülözhetetlen, 7 általánosan kedvező hatású és 11 ismeretlen hatású - (F, Si, P, Cr, Mn,Fe, Cz, Zn, Sn, Mo.I,Al, ScTi,As,Ge,Rb, W, B, Ga,Br,Sr, Z, Yr,Nb, Sb, Cs, Ba, Pb).
Elemzések szerint kis sókoncentrációjú, nátriumot is tartalmazó kalcium - hidrogénkarbonátos víznek, igen jelentős a metakovasav és szulfid-ion tartalma.

ÁLLANDÓ PROGRAMOK

A kis falu természeti értékei és a faluközösség még éltethető hagyományai határozzák meg a közösségi együttléteket, programokat. Ezek közül a legjelentősebbek: a pünkösdi Tor-Túra, a Keresztény Ifjúsági Találkozó július közepén, a Falunap augusztus utolsó szombatján és a Bor-Túra szüreti felvonulással szeptember végén.

TELEPÜLÉSTÖRTÉNET

Első okleveles említés Szalók településről 1248-ban történt, terra Zolouk névalakban. A Szalók nemzetség telepedett itt le, s róluk kapta nevét a falu.
Valószínű a település már az államalapítást követően fokozatosan fejlődött itt a Laskó-patak völgyében és a tatárjárás idején szőlőültetvényeket és jó bort találtak itt a betolakodók. A török hódoltság idejéből (1550-ből) fennmaradt elszámolás szerint 17 nős férfi fizette a kétszeres búza, bor, méhkas, széna és sertés után kivetett adót. Két évvel később a falu elpusztult, de hamarosan újranépesült és 1579-ben az Egyházasszalók nevet kapta.
A többször elnéptelenedő faluba 1731-ben 35 német gazdát telepítettek le. A tizennyolcadik század közepétől magyar jobbágyok tömegesen költöztek ide, s a falu népe előbb kétnyelvű, majd magyarrá lett. A lakosság többsége mezőgazdasággal foglalkozott, a legelők harmadrészét szőlővel ültették be.
Az 1945 utáni magángazdálkodás megszüntetése és az erőszakos termelőszövetkezetekbe való szervezés, sok embert kényszerített otthonát elhagyni és a közeli városban munkát találva ott letelepedni. Az utóbbi másfél évtizedben viszont az áramlási folyamat megfordult, és a lakosok nagyszámú betelepülése lett jellemző. Egerszalók dinamikus fejlődésnek indult, melyet a hőforrás-gyógyfürdő is jelentősen motivál.

forrás: ​​​​https://egerszalok.utisugo.hu​​